Bajai biciklizés

 Tavaly átmentünk Bajára biciklizni. Nem saját lábon jöttek a biciklik, hanem autós csomagtartón. A Szeged-Baja bicikliútból elég volt a Szeged-Mélykút szakasz, amikor Kalocsára mentünk. Nincs sok árnyék, így nyáron nem kellemes közlekedni rajta.

Kemping és étterem

Baján van egy kemping a Petőfi-szigeten, ott vertünk sátrat. Érkezés után kaja után kellett nézni, mert már dél körül járt az idő. Kaptam egy tippet, hogy a Vizafogó étterembe érdemes menni, így oda mentünk bajai halászlét enni. A terasz a háromszög alakú Petőfi-sziget egyik csücskében van, így a kilátás is érdekes volt a sárkányhajó versenyre.
A bajai és szegedi halászlének is vannak elkötelezett hívei, általában földrajzi felosztásban... Az én véleményem az első falat után megváltozott, a bajai jobban tetszik. A szegedivel ellentétben a levest átszűrik, így tisztább levet kapnak, a halat nem főzték szét. A halszeleteket külön találták. Rendes adagokat adtak, így kissé nehéz volt elindulni. Délután csak körülnéztünk a belvárosban és a következő napi útvonalat találtuk ki. Baja belvárosa csendes, kisebb a nyüzsgés, mint Szegeden.

Halászlé

 

Első kör

Másnap a töltésen Szeremle felé indultunk. Eléggé eldugott falu, alig találkoztunk autókkal. Onnan mentünk tovább Dunafalva felé. Gondoltuk, hogy csak lesz valahol kocsma, büfé, de csalódnunk kellett. Aki erre készül biciklizni, ne számoljon azzal, hogy talál bármit is. Dunafalva és Nagybaracska között szép, erdős út van, talán ez volt a legszebb szakasza a túrának. Nagybaracskán találtunk kocsmát, így a szükséges sörhöz és kávéhoz is hozzájutottunk. Innentől kezdve az 51-es úton kellett haladni, amitől kicsit tartottunk, de nem volt nagy forgalom szerencsére.

Bajai templom

Kikötő

Baja

Szekszárd

A második napon Szekszárdra szerettünk volna eljutni. Bátaszékre átmentünk vonattal. A bajai híd és Pörböly közötti szakaszát az 55-ös útnak nem láttuk egészségesnek, keskeny, egyenesen halad és nagy a forgalom. Bátaszéken a vonatról leszállva kávéval kezdtünk, utána elindultunk Mórágyra. Kis zsákfalu, szép az út. Odafele mászni kellett, de visszafelé jót gurultunk. Onnan Mőcsény felé folytattuk az utunkat. a Rozsdás serpenyőnél megálltunk, mert érdekes volt a neve. Egy mélyedésről van szó, valószínűleg ezért kapta ezt a nevet. A rozsda jó kérdés, amikor arra jártunk zöld volt.

Kereszteződés

 
Mőcsény előtt Szálka felé kanyarodtunk. A falu mellett van egy szép tó, utána egy meredek emelkedő a Mausz-kápolnáig. Onnan szép a kilátás, és gyorsan le lehet jutni az 56-os útra. Felfelé inkább toltam volna a biciklit...

Kilátás

Mausz-kápolna

 
Akárhogy nézegettük, muszáj volt egy darabon az 56-os úton menni. A városon belül már azt kerestük, hol lehetne valamit enni. Végül egy lángosozót találtunk. Utána mentünk tovább a belváros felé. Először úgy tűnt, nincs ott semmi, teljesen döglött. Szerettünk volna bort kóstolni, ha már Szekszárdon vagyunk. Végül egy turistacsapdának tűnő helyet találtunk, de végül kellemes csalódás volt. Hozzáértő pultostól kaptuk a borkóstolót. Persze, nem annyit, hogy visszafelé gond legyen.

Szekszárdi utca

Bátaszékre nem ugyanarra mentünk, nem lett volna kedvem visszamászni a Maus-kápolnához. Őcsény fele mentünk sík vidéken. Várdombnál kereszteztük az 56-os utat, de inkább visszamásztunk a dombokra és Alsónánán át visszamentünk ugyanarra az útra, amin elindultunk. A vonatig még volt idő, addig megittunk egy sört a reggel talált kocsmában Bátaszéken.