Zempléni bicajozások - Regéc

 A füzéri fáradalmakat többé-kevésbé kipihentük másnapra. Felhős reggelre ébredtünk, de úgy voltunk vele, hogy megyünk, ha már itt vagyunk. Biciklivel a főúttal párhuzamosan, a falvakon keresztül lehet eljutni Vámosújfaluba, és ott kell a hegyek felé fordulni. A filmes gépet vittem, így megint csak fekete-fehér képek lesznek.

Úton

Hullámzó úton

A túrák legrosszabb szakasza mindig a városból kijutás. Sárospatak nem nagy, de azért Bodrogolaszi felé van kiterjedése. Miután kijutottunk, boldogan gurultunk le egy erős lejtőn. Persze visszafelé mászni kell... Bodrogolaszi után az út rettenetesen kátyús, oda kell figyelni. A látvány, és a szép körtefa fasor kárpótol ezért. Az úton vannak emelkedők, aztán lejtők... Ez így megy Vámosújfaluig. A falu előtti lejtőn nem érdemes nagyon gyorsítani, mert a vasutat keresztezi. 

Hegyek között

Tolcsván nem álltunk meg, csak Erdőhorvátiban... Kezdett csúnyulni az idő, kicsit megálltunk a buszmegállóban, hogy mi lesz belőle. Mivel csak nem kezdett el esni, inkább továbbtekertünk. Szerencsére jól döntöttünk, mert kisütött a nap. Az út egyre meredekebb lett, mi pedig egyre kevésbé lelkesen tekertünk. Leginkább szegény biciklik nem voltak felkészülve erre, a fogaskoszorú sor nem mászáshoz lett kitalálva. A legmeredekebb részen inkább feltoltuk. 

Erdei ház

Regéc alatt

Regéc

A regéci várat éppen építik. Valószínűleg kap egy rendes parkolót is, de most az erdei út szélén lehet megállni, meg van egy egy kis füves rész, amit parkolónak használnak. Remélem, hogy bicajtárolók is lesznek. Montival a földúton fel lehet menni a várhoz, de ahhoz se biztos, hogy mindenkinek van kedve és energiája. Gyalog gyorsan felértünk. A belépő nem vészes, ha befejezik a várat, biztos drágul. A kilátás nagyon szép, és a kiállítás is érdekes. 

Regéc

Tanoda kávézó

Lefelé

Miután körbejártuk a várat, elég sokat ücsörögtünk a kávézó teraszán regenerálódás címén. Végül nagynehezen összeszedtük magunkat. Lefelé sokkal könnyebb és szórakoztatóbb volt az út. Háromhután a Tanoda Kávézóban még megálltunk kávézni. Utána Erdőhorvátiban a pincesort néztük meg, végül Tolcsván egy szimpatikus és nyitvatartó pincébe mentünk bort kóstolni. A Vojnár pincének kiváló borai vannak.

Erdőhorváti

Vámosújfalu után jött a hullámos rész, amiről azt hittem, hogy nehezebb lesz visszafelé, de nem volt vészes. A kempingbe estefele értünk vissza, kb. 70 km-t tekertünk oda-vissza.

Zempléni bicajozások - irány Füzér!

 Augusztus második felében eljött az ideje a nyaralásnak. Az autó kapott egy csinos bicikliszállítót a csomagtartóra. Sárospatakra esett a választás, mert onnan a legtöbb látnivaló biciklivel elérhető. Hosszú volt az út Szegedről, de megérte. 

Sárospataki gyors körbenézés

Miután megérkeztünk, és berendezkedtünk, elindultunk megnézni a sárospataki várat, ami a kempingtől kb. 2,5 km-re van. A várba és a parkba be lehet menni, nem kell belépőt fizetni. Ahhoz késő volt, hogy a kiállításokat megnézzük, így csak sétáltunk egyet. Séta után a Fekete Macska étteremben kávéztunk, mert kávé kell... Ilyenkor hiányzik igazán Szeged, de nem találhatunk mindenhol Kék Elefántot... 

Sárospataki vár

Át fogunk menni a hegyeken

Indulás Füzérre!

Másnap reggel morcos időre ébredtünk, felhőben álltak a hegyek. Kis időjárás jelentés nézegetés után elindultunk, úgyse érnek semmit azok a vackok. A terv az volt, hogy Károlyfalván át megyünk Sátoraljaújhelyre és onnan tovább Füzérre. Károlyfalva után kezdődött egy komolyabb emelkedő, ami nem lett volna nagyon kellemetlen, ha nem lepnek el minket a szúnyogok. Azt is megtanultuk, hogy kb. 10-12 km/h-s sebességnél kopnak le... Szerencsére minden emelkedőnek egy lejtő van a végén, így a zúgó kísérettől sikerült megszabadulni. A nagy gurulás a Zemplén Kalandparkig tartott, ahol megnéztük, merre tovább. 

Legalábbb nem sülünk meg

Lusta mászás a bicikliúton - aztán szenvedés

Sátoraljaújhelytől lustán emelkedett az út. Mikóházán abba a szívatásba, amit a tábla mutat, nem érdemes belemenni, jobb a falu főutcáján végigtekerni. A bicikliút Pálházáig tart, utána az úton lehet tekerni. Az út egyre jobban emelkedett... Aztán elértük Filkeházát, és jött egy keményebben emelkedő erdei szakasz. Ezen többször álltunk meg... Az időjáráson már nem értünk rá aggódni. Miután elértük a füzéri elágazást, és kimásztunk olyan helyre, ahol lett volna kilátás, rájöttünk, hogy a várba felesleges volna felmenni, mert felhőben áll. 

Leszakadt az ég

Már láttuk a Füzér táblát, amikor elkezdett ömleni az eső. Szerencsére a buszmegálló nem volt messze... Némi kaja és térképnézegetés után Kávézombi úgy döntött, hogy hősiesen megnézi Füzér egyetlen kocsmáját, ami rajta van a térképen. Pár száz méterre volt tőlünk, és kényelmesebbnek tűnt, mint a buszmegálló. Kávézombi hírei nem voltak kedvezőek, öten már nem fértünk volna be... A radarkép alapján úgy döntöttünk, hogy inkább elindulunk. Eléggé hideg is lett ücsörögni. 

Vizibicikli

Vizes lejtőőőő

Eljött a kedvenc részünk, amikor lefelé kell menni. Szerencsére az eső nem volt hideg. Azt tudtuk, hogy lefelé 15-20 perc alatt Pálházán lehetünk, ahol akad étterem, kocsma, kávézó. Érdekes élmény lefelé száguldani esőben... Na, jó nem volt nagy száguldás, mert csúszós az út esőben, és nem is lehetett rendesen látni. Pálházán elállt az eső, és még egy jó éttermet is találtunk. Nem csináltak abból problémát, hogy folyt belőlünk a víz. A vaniliaöntetes ananászos csirkemell szerintem nagyon finom volt. 

Itt már elállt

Vissza Sárospatakra

Visszafele végig a bicikliúton mentünk, nem kerültünk a hegyen át. Valószínűleg nem esett volna jól, és esélyes, hogy a szúnyogok szárazra szívnak minket. Sárospatak előtt még a nap is kisütött, és sikerült majdnem megszáradni. Másnap Regécre készültünk...