Június utolsó hétvégéjén áttekertünk Kalocsára. Már régóta tervben volt, hogy átmenjünk Bajára, de végül Kalocsa lett belőle. Hajósra és Illancsra lettünk kíváncsiak, valamint Török Tibor (Töce), kalocsai futógráfus is segített eldönteni a kérdést a fotóival.
 |
| Útvonal |
A városból kifelé...
Ez a nemszeretem szakasz, ami nem is a város határáig, hanem a "Mórahalom vége" tábláig tart. Ha Szegedről szeretnénk Baja felé biciklizni, akkor muszáj a Kálvária sugárúton menni, ami az egyik legelhanyagoltabb bicikliút, miután a Móravárosi körút kereszteződést elhagytuk. A Maty-érig nagyon oda kell figyelni, hogy az ugyanott közlekedő gyalogosokat a keskeny úton ki tudjuk kerülni, és a szembe jövő bicajosokkal is izgalmas manőverekre lehet készülni.
Egy darabig nyugodtan lehet tekerni... Egészen az autópálya felüljáróig, aminek a költségvetésébe nem fért bele egy biciklis átvezetés. Szerencsére az autósok odafigyelnek, de azért ez nem ideális megoldás. A híd végén körforgalom van, Szeged felől érkezve át kell valahogy keveredni a túloldalra.
Mórahalomig maximum a belógó gazok bosszantóak. Sajnos, az elkerülőhöz nem jár bicikliút, muszáj átvergődni a kisvároson. Mórahalmon találkozhatunk egy nagyon érdekes megoldással... A templomnál lévő körforgalomból kiérkezve egy behajtani tilos tábla fogadja a gyanútlan közlekedőt, és a másik oldalra van egy átvezetés... Nincs baj az irányhelyes közlekedéssel, de egy ekkora településen értelmetlen. Ráadásul a helyiek nem mennek át a másik oldalra, mert minden bolt a bal oldalon van a körforgalom felől nézve. Természetesen mindkét oldalon osztozni kell a gyalogosokkal... Én inkább az úttestet választom. Nincs is akkora forgalom, hogy a bicikliútnak legyen értelme. Túrán pedig nem szeretnék feleslegesen lassítani, nem beszélve a megnövekedett féktávról a plusz súly miatt.
55-ös út
Mórahalom után jó úton haladhatunk. Sima aszfalt, és hogy ne legyen unalmas, a terepen vannak kis emelkedők, lejtők. Az út mentén az első hely, ahol megállhatunk kávézni és pihenni az ásotthalmi benzinkút. Tréleren épp egy régi Fordot szállítottak, amit megcsodálhattunk.
 |
| Frissen fényezve |
 |
| Fura dolgokra is bukkanhatunk út közben |
 |
| Jön a vonat |
Ásotthalomtól Mélykútig nem nagyon van pihenési lehetőség, Az ötttömösi elágazás után a kevéske árnyék is eltűnik. Kalocsa felé délelőtt mentünk, odafele nem volt vészes. Mélykúton megálltunk ebédelni az első lehetőségnél. A Tequila ételbár jó választás a pihenésre és a kajálásra. Én bolognait ettem, még az tűnt a legkönnyebb ételnek. Nem lehet minden bokorban salátabár... Legfeljebb kicsit vár az ember az indulással, hogy ne legyen annyira tele a gyomra.
 |
| Kaaajaaaa |
Illancs
Mélykúton elhagytuk az 55-öst. Jánoshalma felé mázlink volt, mert a napot végre eltakarták a felhők. Jánoshalmán csak átmentünk, de érdekes kisváros, sok régi házzal, malommal. Szerbek, bunyevácok, szlovákok, magyarok népesítették be az évszázadok során. Itt kezdődik Illancs, amire nagyon kíváncsiak voltunk.
 |
| Jánoshalmi ház |
 |
| Motorszobor |
Illancs vonulatát a Duna hordalékából építette fel a szél. Jánoshalma után az út enyhén hullámvasút jelleget öltött, hol felfelé tekertünk, hol lefelé kaptunk lendületet. Nagyon élveztük, bár Hajós előtt kezdtünk kifáradni. Szerencsére ebből az irányból előbb a pincefaluval találkozik a szomjas vándor...
Hajósi pincék
A környék fő látnivalója a hajósi pincefalu. Tényleg gyönyörű ékszerdoboz, amit érdemes megnézni. Szombaton nagyobb nyüzsgésre számítottunk, de nem voltak sokan, és nem is volt nyitva csak 2-3 pince. A Hepp pincénél épp távozni készült az előző társaság, így oda ültünk be. Nagyon finom borokat kóstoltunk. Mire kipihentünk magunkat, kinn hűlt egy kicsit a levegő, így az utolsó 25 km-en kevésbé szenvedtünk a melegtől.
 |
| Volt pár autó |
 |
| Üres |
 |
| Szépek a házak |
 |
| Pincék |
Kalocsán
Kalocsára elég fáradtan estünk be. Szerencsére Töce kijött elénk, és segített megtalálni a szállást. A régi kollégium nincs rajta a Google Maps-on, de cím alapján meg lehet találni. Miután lecuccoltunk, elindultunk Töcével körülnézni a városban.
Vacsorához az E. T. Pizzériát választottuk. Felülmúlta a várakozásainkat. Olaszos ételeket, hamburgereket ehetünk itt. Az árak tényleg meglepőek voltak, Szegeden legalább a dupláját elkérik egy normális hamburgerért.
Vacsora után tettünk egy kört, megnéztük az Érsekkertet. Utána kidőlés következett... Már akkor tudtuk, hogy másnap nagy döglést rendezünk.
 |
| A székesegyház a naplementében |
 |
| Tigriske már bele is evett rögtön |
Pihenőnap
Reggel nagynehezen felkeltünk. 8 körül dugtuk ki az orrunkat az épületből, de már akkor éreztük, hogy iszonyat meleg lesz. A Barokk Cukrászdában élesztettük magunkat kávéval, aztán úgy gondoltuk, hogy megnézzük Kalocsa egyetlen nyitva tartó múzeumát. A Viski Károly Múzeumba végül nem jutottunk be. Szürreális élmény volt, hogy bementünk, és egy lélek sem volt a pultnál. Néhány percbe telt, mire előkerült valaki. Kiderült, hogy maszkot kellene felvenni, de az nem volt nálunk, ők meg nem tartanak pár száz forintos maszkot. Nem baj, elisszuk a fejenként 800 Ft-ot. A Paprika Múzeum papíron nyitva van vasárnap, valójában nem... Egyébként nem túl logikus, hogy pont hétvégén nincs nyitva, amikor talán lennének turisták is.
Töcével tettünk egy kört Kalocsán, ekkor fedeztük fel a zsidó temetőt. Az út mellett van, de alig lehet észrevenni, nagyon csendes hely. A fák árnyéka megváltás volt, mert iszonyat erős volt az UV sugárzás.
Az ebédet a pizzériában ettük meg, aztán a csatorna partján néztük a csónakázókat, és sajnáltuk őket, hogy pecsenyére sülnek. Olyan meleg volt, hogy délután 4-ig nem nagyon mozogtunk. Utána megnéztük Kalocsa sétáló utcáját, ahol simán elüt az autó, ha nem ugrik arébb időben a sétáló. Biciklivel sem kell komolyan venni a táblákat.
 |
| A paprikamalom |
 |
| Kalocsa |
 |
| Királyszobrokat helyeztek el az Asztrik téren |
 |
| Ez már igazi szerelem lakat :D |
 |
| Építési terület |
 |
| A tér felújítás alatt - szerintem szép lesz, ha egyszer végeznek |
 |
| Szent Flórián |
 |
| A sétálóutcán papok szobrai vannak |
 |
| Sétáló utca |
 |
| Zsidó temető |
Hazafelé
Időben elmentünk aludni, mert másnap reggel indulni akartunk, hogy kevésbé süljünk meg. A sétáló utcán előző nap kinéztük a Félegyházi Pékséget. Frissen nyílt, még nem volt rajta a térképen. Jól teleettük magunkat. Töce a Kalocsa tábláig kísért minket, aztán következett a lassú megsülés.
Hajóson a kastély tövében pihentünk, utána a pincéknél is megálltunk. A vizünk addig felmelegedett, engedtünk frisset... Utána Illancs egy kicsit jobb volt, mert sok az erdős rész. Jánoshalma után csak a bolognai spagetti gondolata vitt tovább.
 |
| A kastély fotózás ennyi volt... Majd legközelebb. |
Mélykúton nagyot pihentünk, mert nem nagyon akaródzott kimenni a napra. Végül muszáj volt indulni, mert az időjárás jelentések szerint vihar alakulgatott. Az öttömösi csárda zárva volt, ezért egy tanyán kértünk vizet, mert megint csak forró vizet tudtunk volna inni. Nagynehezen elvergődtünk az ásotthalmi benzinkútig. Kicsit többet ültünk ott, mint kellett volna, mert Mórahalmon már látszott, hogy utolér minket a vihar. Cserébe a levegő hűlt, és egész jó tempót sikerült menni egészen Domaszékig, ahol muszáj volt megállni. Szerencsére az út mentén van a Rózsakert Vendéglő, ahol szakadt kis társaságunkat szívesen fogadták. Hívtam a teherautós cimborát, hogy ha nem dolgozik, szedjen minket össze. Szerettünk volna Szegedre érni még aznap. Szerencsére ráért, és szakadó esőben be is értünk Szegedre. Biciklin azért nem hiányzott volna.
