2021. június 11., péntek

Két napos kör az Alföldön

 Pünkösdkor a változékony idő ellenére útra keltünk, hogy végre nagyobbar tekerjünk. Mostanában csak a szokásos kis köröket róttuk edzésképp, aztán úgy éreztük, ideje nagyobbat menni, akár kinn is lehetne aludni...

Merre menjünk?

A térképet nézegetve sok opció felmerült, végül  a Kardoskút-Tótkomlós irány tetszett meg. Rég nem voltunk arra. Titkos remény volt, hogy a tótkomlósi K2 még működik... Az időjárás jelentés jónak tűnt, nem lesz eső... El is indultunk szombat reggel.

Kényszerpihenő Hódmezővásárhelyen

Boldogan tekertünk a napfényben, kicsit felhős volt az ég. Algyőig sütött a nap, aztán elkezdett bujkálni. A benzinkútnál megálltunk kávézni, akkor vettük észre, hogy csúnyul az idő. Gyorsan megnéztem, hány kocsma akad az útvonalon... Szerencsére akadt néhány Vásárhelyen, meg is céloztuk az egyiket, ami a város túlfelén van, hátha elérjük az eső előtt. Éppen elértük az egyik helyet, amikor elkezdett esni. Körülbelül 2 órás ücsörgés következett, mert ha elázik a cuccunk, akkor egynapos túra lesz csak... 

Kocsmai pihenő


Csomorkányi templomrom

Az egyik célunk a csomorkányi templomrom megtekintése volt. Kicsit csepergő esőben indultunk tovább, de amint elállt, nagyon meleg és párás lett a levegő.  

A templomromhoz vezető út átverős. Aszfalt van az elején, de aztán dagonyába megy át. Nagynehezen leginkább a bicikliket tolva tudtunk haladni. Végül odaértünk az emlékmű, kilátó, rom hármasához. 

Emlékmű


Csomorkány település a 16. században, a török hódoltság alatt pusztult el. Egyedül a templomrom maradt meg. Ez a hely az Árpád-kortól lakott volt, így gazdag régészeti lelőhely. A már kiszáradt Cirják-ér biztosította a vízellátását, Békéssámsonnal út kötötte össze. Ma már ez dűlőút, a Cirják-érnek pedig állítólag a medre felfedezhető. 

A rom


Tovább Kardoskútra

Nem volt kedvünk arra menni, amerről jöttünk. Egy földút szimpatikusabbnak tűnt a pusztán át. Jól is jártunk vele, látványos a puszta, és az út is sokkal jobb. Az aszfaltra kijutva azért örültünk, hogy tudunk ismét haladni Kardoskút felé. Az első kilátóra felmentünk, láttunk kócsagokat a távolban. A második kilátó a tó mellett van. Egy természetvédelmi őr őrizte az oda vezető utat, akitől megtudtuk, hogy Fehér-tó csak az évnek pár napján látogatható. Kicsit beszélgettünk vele a természetvédelemről és a városba költöző élővilágról, utána folytattuk utunkat. 



Kilátóban


Kardoskút és Tótkomlós

Kardoskúton a térkép szerint van étterem és a kocsmában valami kaja... Sajnos, nem volt semmi, a covid az éttermet kinyírta, a kocsmában se volt semmi. Kicsit éhesen mentünk tovább Tótkomlósra, mert az nagyobb hely, és reméltük, hogy a K2 megvan még. 

A K2 megvan, a tortilla és hamburger továbbra is nagyon jó. Degeszre ettük magunk, aztán muszáj volt tovább menni, mert valami erdős részen akartunk bokrok alatt aludni. 

A makói úti kilátóból 

Hajnalban tovább

Másnap úgy döntöttünk, hogy Hódmezővásárhely felé megyünk vissza Földeákon keresztül. Tudtuk, hogy Földeákig nem lesz jó az út, de legalább szép és csendes. Az elején kaptunk egy kis esőt, de Földeákon már kisütött a nap. 

Jön az eső

Elhagyott tanya



Szikáncs

Szikáncsig bírtuk kávé nélkül. Van az út mellett egy kocsma, a Kormos Csárda. Igazi falusi kocsma, ahová beszélgetni járnak az emberek. A városi kocsmákból már rég elegem van, mert a zene ordít, ezzel akarják azt elérni, hogy az emberek ne beszéljenek, hanem igyanak... Inkább bicajozás közben állok meg kocsmában ücsörögni. 



Hazafelé

Miután feltöltöttük magunkat kávéval mentünk tovább Vásárhely felé. Megállapítottuk, hogy visszafelé jobban ráz a bicikliút legrémesebb szakasza, mint odafelé... Lassan járhatatlan lesz járművel, és tolni kell a bringákat. Ott szoktam emlegetni a tram traint, hogy inkább azzal megyek Vásárhelyig, de ezt a másfél-két kilométert felejtsük el... 

Dél körülre haza is értünk, jöhetett a pihenés. Nagyjából 130 km-t mentünk, legközelebb egy nap alatt tekerjük le. 








Real Time Analytics