A sörre szomjas biciklisták Hódmezővásárhelyre mennek

Végre megérkezett a jó idő, tavasz van, néhány eltévedt sötét felhő kavarog a kék égen, de nem baj. Péntek délután van, Hódmezővásárhelyen pedig sörfesztivál. Semmi nem akadályozhat meg az odajutásban, se a komisz ellenszél, se a baljósan kavargó sötét felhő...

Néhány szó a Szeged - Hódmezővásárhely útvonalról

Szegedről a legjobb az algyői MOL ipartelep felé elindulni, mivel a 47-es út mellett egy szakaszon még nincs kész a bicikliút. A körforgalom után az algyői cukrászdáig tekerhetünk az új kerékpárúton, de ott elfogy. A hídon az úton kell haladni, vagy félősebbek az útpadkán, utána keskeny járdán tolhatják a bringát. Ha ezen a szakaszon túl vagyunk és elértük a nagyfai elágazást rázós lejtő következik. Szerencsére ez nem tart soká, az aszfalt kisimul, bár ennek csak egy ideig örülhetünk. A 47-es melletti régi bicikliutat megrágta az idő, felnyomták a fák és bokrok gyökerei. Örökkévalóságnak tűnő 2 km után végre tisztességesen alapozott úton biciklizhetünk. Később a hódmezővásárhelyi kiskertek és nyaralók utcáján haladunk, aztán egy aluljáró után ismét zötyögős bicikliúton tálaljuk magunkat, amely a vasút és a főút közötti hangulatos erdősávban visz Hódmezővásárhelyre. A városka határában keresztezzük a vasutat. A bicikliút bevezet a központba, de a vasúti átjáró után jobban járunk, ha elmegyünk balra, aztán jobbra, így megússzuk a zötyögést és a gyalogosok kerülgetését. Az utca végén elmehetünk a főtér felé vagy tovább Mártély irányába.

A sörfesztivál

Algyő felett sötét felhők gyülekeztek, de ez sem tántorított el minket attól, hogy eljussunk Hódmezővásárhelyre. Az autópálya hídról lefelé gurulva elkezdett csepegni az eső, néhány perccel később pedig erősen esett, ráadásul hideg cseppekben. Láttam, hogy a felhő nem nagy, akár el is hagyhatjuk a zivatarsávot. Ahelyett, hogy esőkabátot húztam volna, inkább a sebességet növeltem a szél ellenére és a csapat nem őszinte örömére. Viszont igazam lett és amikor már a körforgalom és Algyő között jártunk, elállt az eső.

A városháza tornya

A főtéren a városháza előtt rendezték meg a fesztivált. A pannonhalmi Thomas Menner sörfőzdénél kóstoltunk először. Egy kortyot adtak mindegyik sörükből, hogy el lehessen dönteni, melyikből legyen egy pohár vagy egy korsó sör. Nekem a félbarna jött be a citrusos jellegével, de mindegyik nagyon finom volt.

Finom mindkettő

A sör után úgy éreztem, ideje lesz megvizsgálni, hogy milyen kajákat lehet kapni. A Kolbicére esett a választásom. Megtetszett a tölcsér kis kolbászkákkal, pirított hagymával és sajt szósszal. A tálalás előnye, hogy nyugodtan lehet vele sétálni, nem csöpög és morzsálódik.

A következő megállónk a Horizont sörfőzde volt. Nekik is finom söreik vannak, ismét csak egy pohárral ittam, mert haza is kell jutni valahogy. A biztonság kedvéért inkább toltuk a bicikliket a város határáig, a kézműves söröknek van rendesen alkohol - és kalóriatartalma.

Megérte tolni - jutott idő nézelődni és lefotózni ezt a lakatlan házat. Ki tudja, lehet, szellemek laknak benne

Valahol Hódmezővásárhely és Szeged között félúton jutott eszembe ennek a blognak az ötlete. Remélem,  megjön másoknak is a bátorság és a kedv bicajos túrákhoz a Dél-Alföldön vagy éppen más tájakon. :)