Kiszombori Kukorica-útvesztő

Július utolsó hétvégéjén kibicikliztünk Szegedről a kiszombori kukorica-útvesztőhöz. Három éve már voltam az útvesztőben, akkor Garabonciás volt a téma, idén a retró éve van. Délután indultunk útnak Deszk felé.

Fecskék a dróton - sok madarat láttunk, de csak ők voltak fotogének

Zötyögés a 43-as út mellett

Szegedről Klárafalvára sokáig nem vezetett bicikliút, hiányzott az utolsó kb. 1 km. Most már nyugodtan lehet Klárafalváig tekerni. Ott viszont le kell térni vagy a töltésre vagy a kiszombori olajos utak fele, ha Makóra mennénk tovább.

Szőreg és Deszk között egyre rosszabb állapotban van a keskeny aszfaltcsík és Deszk után a régebbi szakasz egyre hepehupásabb. Továbbra se lesz a kedvenc útvonalunk annak ellenére, hogy a kübekházi út is rázós és kátyús... Viszont ott van a Hársfa söröző, ami egyértelmű érv Kübekháza mellett.

Klárafalva után a kübekházi összekötő úton folytattuk a tekerést a Kiszomborra vezető elágazásig. Az olajos utak onnan kapták a nevüket, hogy MOL telepek mellett vezetnek. Egy régi határőr állomás romos épülete és tornya mellett is eltekerünk ezen az útvonalon. Az út mellett kökénybokrok nőnek, néha látni szüretelőket, akik talán lekvárt vagy pálinkát főznek belőle. Néha mi is megállunk kicsit legelni.

Egyszerűbb lenne, ha lenne egy jó bicajút Makóig

Az útvesztő

2004-ben az első kukorica útvesztőt Ferencszállás mellett, a kukutyini határban alakították ki. Lehet idejönni zabot hegyezni...Amikor az 1880-as években a Maros elöntötte a földeket, a helyiek csónakba ültek és a zab kalászát leszedték. 2009 volt az első év, amikor Kiszombor mellé költözött az útvesztő, azóta tematikus, figurás, a helyi hagyományokat idéző mintát kapálnak a kukoricásba.

A térkép

Sokan érkeztek biciklivel az útvesztőhöz, szerencsére elég nagy biciklitárolót tettek ki. Minden hétvégén más program van, az útvesztőt pedig délután 4-től lehet látogatni, szombatonként egészen éjfélig. Az útvesztőben leginkább a biciklis rész fogott ki rajtunk, azt hiszem, hogy kavarogtunk a bicikliben és a kisfiú kezében néhány kört, amíg megtaláltuk a hidat, ahonnan kicsit körül lehetett nézni. Persze, néhány méter magasból nem látszott,  hogy merre vannak az utak, de jól esett a magaslati levegő a kukorica falak után. Kifele már könnyen megtaláltuk az utat és pont jókor érkeztünk, mert zsíros kenyeret osztottak éppen. Időzíteni tudni kell...

Hol vagyunk?

Kilátás a hídról

Visszafele Kübekháza fele tekertünk, de elég hamar egy fácánfióka miatt megálltunk. Úgy gondolta, hogy a legjobb hely egy kis pihenőre az út közepén van. Elég morcos volt, amikor arrább lett tessékelve, de végül eltűnt a fűben. Kübekházán megálltunk a kocsmánál, mert elfogyott a vizünk, utána folytattuk az utunkat hazafelé. 

Fácán, azt hiszem - ő úgy gondolta, jó helyen van

Naplemente a kübekházi úton